A robotika története

A robotika az emberiség egyik legrégebbi álma: olyan gépek megalkotása, amelyek önállóan képesek feladatokat végrehajtani. Ez az álom az ókori automatáktól a modern, mesterséges intelligenciával vezérelt robotokig tartó, évezredes fejlődésen ment keresztül.

Az ókortól az ipari forradalomig

Ókori automaták

Az első önműködő szerkezetek már az ókorban megjelentek. Hérón Alexandriosz (Kr. e. 10 – Kr. u. 70) görög feltaláló gőzzel és víznyomással működő automatákat készített, köztük önműködő ajtókat és mechanikus színházi figurákat.

A középkori arab tudós, Al-Jazari (1136–1206) a Zseniális Mechanikai Szerkezetek Könyve című művében vízórák mellett automatikus zenélő figurákat is leírt.

A mechanikus automaták kora (16–18. század)

A reneszánsz idején Leonardo da Vinci (~1495) megtervezte a híres „mechanikus lovagot" – egy páncélos figurát, amely rudak és csigák segítségével volt képes mozogni.

A 18. században a svájci Jaquet-Droz család csodálatos mechanikus automatákat épített: Az Író, A Rajzoló és A Zenélő – ezek a mai robotika őseinek tekinthetők.

Az ipari forradalom és az automatizálás kezdetei

A 18–19. századi ipari forradalom hozta el az automatizálás első nagy hullámát. Joseph Marie Jacquard 1801-ben lyukkártyákkal vezérelt szövőszéket készített – ez volt az első programozható gép, amely közvetett előfutára lett a számítógépeknek és a robotvezérlésnek is.

A 20. század elején a cseh Karel Čapek 1920-ban írt R.U.R. (Rossum’s Universal Robots) című színdarabjában jelent meg először a „robot" szó, amely a cseh robota (kényszermunka) szóból származik.

A modern robotika megszületése (1950-es évek)

Az első ipari robotok

• 1954 – George Devol feltalálta az első programozható ipari robotot, az Unimate-et
• 1961 – Az Unimate elkezdett dolgozni a General Motors üzemében, forró fémöntvényeket mozgatva – ez volt a világ első ipari robot alkalmazása
• 1969 – A Stanford Egyetemen megalkották a Stanford Arm-ot, az első elektromotoros, számítógép-vezérelt robotkart

Isaac Asimov és a robotika törvényei

Isaac Asimov tudományos-fantasztikus író 1942-ben fogalmazta meg a robotika három törvényét, amelyek azóta is meghatározzák a robotetikáról szóló gondolkodást:

1. A robot nem árthat emberi lénynek, és nem nézheti tétlenül, hogy emberi lény bármilyen sérelmet szenvedjen
2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az Első Törvénnyel ellentétesek
3. A robot köteles saját létezését megóvni, amennyiben ez nem ütközik az Első vagy Második Törvénnyel

A robotika aranykorba lép (1970–2000)

Ipari robotika forradalma

• 1973 – A KUKA bemutatta az első hat tengelyes elektromotoros ipari robotot (Famulus)
• 1974 – A svéd ASEA (ma ABB) bemutatta az IRB 6-ot, az első kereskedelmi elektromotoros robotot
• 1978 – A PUMA (Programmable Universal Machine for Assembly) robotkart a Unimation fejlesztette ki, és a gyártástechnológia mérföldkövévé vált
• 1980-as évek – Japán ipari robotikai forradalma: a FANUC, a Yaskawa és más japán cégek tömegesen alkalmaztak robotokat az autóiparban

Mobil robotok és az autonómia kezdetei

• 1966 – A Stanford Research Institute megalkotta Shakey-t, az első mobil robotot, amely képes volt a környezetéről okoskodni
• 1997 – A NASA Sojourner rovere sikeresen landolt a Marson – az első működő robotikai küldetés egy másik bolygón

A magyar robotika büszke története

Egy kis ország, amely mindig is nagyot gondolt a gépek jövőjéről.

Kevesen tudják, hogy azok az elméletek és találmányok, amelyekre a 21. századi robotika épül, nagyrészt magyar agyakból születtek. Neumann János önreprodukáló automatáitól Kalmár László kibernetikus „katicabogarán" át Vámos Tibor SZTAKI-jáig, majd az aiMotive globális áttöréséig és az Allonic forradalmi 3D szövetfonásáig – Magyarország robotikai örökséget épített, amelyre méltán lehetünk büszkék.

Kempelen Farkas – a magyar automaták úttörője

Kempelen Farkas (1734–1804) a 18. század egyik legzseniálisabb magyar feltalálója volt. 1769-ben alkotta meg a híres Sakkozó Törököt (The Mechanical Turk), egy látszólag sakkozni képes automatát. Bár később kiderült, hogy a gépben egy emberi sakkjátékos rejtőzött, Kempelen szerkezete a mesterséges intelligencia koncepciójának egyik legkorábbi megtestesítője volt, és évtizedekre meghatározta az ember-gép interakcióról való gondolkodást.

Kempelen másik kiemelkedő találmánya a beszélőgép volt – egy mechanikus szerkezet, amely képes volt az emberi beszéd szimulálására. Ez a korai szintetizátor a mai szöveg-felolvasó (TTS) rendszerek távoli előfutárának tekinthető.

Neumann János és az önmásoló gép gondolata

A robotika és az autonóm gépek elméletének egyik legkorábbi és legtermékenyebb forrása egy magyar zseni fejéből eredt. Neumann János (1903–1957), a Budapest belvárosában született matematikus az 1940-es évek végén dolgozta ki az önreprodukáló automaták elméletét – azt az elgondolást, hogy egy gép képes lehet saját mása másolatát létrehozni és összetett feladatokat önállóan elvégezni. Ez az ötlet megelőzte a modern robotika és a mesterséges intelligencia egész gondolatkörét évtizedekkel.

Neumann a Princeton Institute for Advanced Study-ban alkotta meg azt az általános sejtautomata-modellt, amely bebizonyította: elméletileg lehetséges olyan rendszereket építeni, amelyek másolatukat is képesek megalkotni. Bár ő maga fizikailag nem épített robotot, elméleti kerete a 20. század második felének robotikai gondolkodásában alapvető hivatkozási ponttá vált – és napjainkban, a humanoid robotika és az önreplikáló gyártórendszerek korában különösen időszerű.

Kalmár László és a „Szegedi Kibernetikus Katicabogár"

Ha Neumann a robotika elméleti ősatyja, akkor Kalmár László (1905–1976) a hazai megvalósítás első bajnoka. A szegedi matematikai iskola legendás alakja az 1950-es évektől harcolt azért, hogy Magyarországon is komolyan vegyék a számítástechnikát és a kibernetikát – akkor, amikor ezeket a vasfüggöny mögött még „imperialista csökevénynek" titulálták.

Kalmár nemcsak elméletíró volt: tervei alapján Muszka Dániel megépítette a „Szegedi Kibernetikus Katicabogarat", az első magyar kibernetikus gépet, amely egyszerű autonóm viselkedésre volt képes. Ez a kis szerkezet a maga korában úttörő volt: egy gép, amely önállóan „érzékelte" és reagálta le a környezetét. Kalmár 1962-ben megszervezte a tihanyi konferenciát, amelyen megjelent maga John McCarthy – a „mesterséges intelligencia" fogalmának megalkotója –, és ahol az MI már önálló szekció volt. Magyarország tehát a mesterséges intelligencia legelső, globális pillanataitól ott volt a világtérképen.

Az IEEE 1996-ban Computer Pioneer Award díjjal ismerte el Kalmár munkásságát.

Péter Rózsa – a rekurzív függvények matematikusa

A robotika és a számítástechnika egyik mélyen gyökerező matematikai eszköztárát, a rekurzív függvények elméletét egy másik magyar zseni, Péter Rózsa (1905–1977) alapozta meg. Munkái, köztük a Rekurzív függvények és a Játék a végtelennel megmutatták, hogy milyen mélyen matematizálható a „kiszámíthatóság" fogalma – az az alapkő, amelyen minden modern szoftver és algoritmus áll. Péter Rózsa eredményei nélkül a programozható robotok és autonóm rendszerek algoritmusai elképzelhetetlenek lennének.

A SZTAKI – ahol az elméletek gépekké váltak

Az 1964-ben alapított MTA Automatizálási Kutató Intézet – amely 1973-ban az MTA Számítástechnikai Központtal egyesülve felvette a SZTAKI nevet – Magyarország robotikai és automatizálási kutatásának intézményes szíve lett.

Az intézet alapítói között ott volt Vámos Tibor (1926–2021), aki közel harminc éven át vezette a SZTAKI-t, és akinek nevéhez az ipari robotika, a számítógéppel segített tervezés és gyártás, valamint a mesterséges intelligencia hazai megalapozása köthető. Vámos irányítása alatt a SZTAKI a régió meghatározó kutatóintézetévé vált: az 1970-es években a Control Data az amerikai piacon is forgalmazható termékként fogadta el az ott fejlesztett GD'71 grafikus display-t, a DIALOG CNC pedig – a régió első mikroprocesszoros szerszámgépvezérlése – annyira forradalmi volt, hogy megjelenésével maga az amerikai szenátus is foglalkozott.

A SZTAKI-ban indult el a mesterséges intelligenciával vezérelt ipari robotok és az alakfelismerés hazai kutatása is. Vámos Tibor 270 publikációt hagyott maga után, 2005-ben az Auriga csillagkép egyik csillaga viseli a nevét – méltó emléke egy olyan embernek, aki a gépeket gondolkodásra tanította.

Hatvany József és a számítógéppel integrált gyártás

A SZTAKI-ban dolgozó, az USA Mérnöki Akadémiájának tagjává váló Hatvany József a számítógéppel segített tervezés és gyártás (CAD/CAM) területén szerzett nemzetközi elismerést. Az általa vezetett csoport fejlesztette ki az első hazai rugalmas gyártórendszereket – olyan automatizált gyártócellák előfutárait, amelyek ma az autóipar és az elektronikai gyártás gerincét alkotják. Ez a munka Magyarországot a globális automatizálási forradalom élvonalába helyezte a 1970–80-as évek fordulóján.

Az ipari robotika felfutása

A rendszerváltás után Magyarország egyedülálló lehetőséget kapott: az ország autóipari nagybefektetések célpontjává vált, és ezzel együtt az ipari robotika egyik legdinamikusabb piacává nőtte ki magát. A Magyar Suzuki esztergomi gyára, az Audi Hungaria Győrben, a Mercedes-Benz Kecskeméten, a BMW Debrecenben – ezek a gyárak ma több száz ipari robotot üzemeltetnek, és folyamatosan fejlesztik automatizálási megoldásaikat.

A Mercedes-Benz kecskeméti gyára 2024-ben már humanoid robotokat állított munkába kísérletképpen, jelezve, hogy Magyarország nemcsak befogadója, hanem egyre inkább alakítója is a robotikai trendeknek. Az Audi Hungaria 2026 elején számolt be arról, hogyan alkalmaz mesterséges intelligenciát a gyártásban, és milyen eredményeket ér el az emberi-robot együttműködés terén.

aiMotive – a magyar önvezető forradalom

A modern robotika és autonóm rendszerek terén Magyarország egyik legfényesebb fejezete Kishonti László nevéhez fűződik. A 2015-ben alapított aiMotive (korábban AdasWorks) Budapest szívéből indult, és néhány éven belül a világ egyik legjelentősebb önvezető technológiai vállalatává nőtte ki magát.

Az aiMotive egy „vision-first" megközelítést dolgozott ki: főként kamerákra és mesterséges intelligenciára támaszkodva teszi lehetővé a járművek autonóm navigációját. A startup az első prototípusát a Hungaroringen tesztelte, majd licenceket szerzett Finnországban, Magyarországon, Kaliforniában és Nevadában. A Bosch, az Nvidia, a B Capital, a Sony és a Samsung mind befektető vagy partner lett – és az aiMotive az Apple-éhez hasonló kameraelvű autonóm rendszert dolgozott ki, amelynek szilícium-IP architektúrája, az aiWare ma chipgyártók termékeibe épült.

2022 decemberében a Stellantis – az Alfa Romeo, a Fiat, a Jeep, a Peugeot és a Maserati anyavállalata – felvásárolta az aiMotive-ot. A tranzakció a magyarországi startup-történelem egyik legemblematikusabb exitje lett. Az aiMotive mint a Stellantis leányvállalata ma az STLA AutoDrive platform fejlesztésének motorja.

ARNL – négyszáz kutató, 9 milliárd forint, 17 szabadalom

Magyarország 2021-ben nemcsak egy vállalattal, hanem egy egész nemzeti kutatási rendszerrel is megjelent az autonóm robotika frontján. Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratóriuma (ARNL) a HUN-REN SZTAKI, a Széchenyi István Egyetem és a BME összefogásával jött létre, az Európai Unió 6,2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával.

A több mint négy éven át futó program során közel négyszáz kutató és technikus dolgozott autonóm járművek, robotok és drónok biztonságos, energiahatékony működésén. Az eredmények: 13 hazai és 4 nemzetközi szabadalom, 3 spin-off vállalat és több mint 9 milliárd forint összesített bevétel. Az ARNL megmutatta, hogy Magyarország képes állami és akadémiai erőforrásokat mozgósítani, és valódi technológiát – nem csak publikációkat – hozni létre.

„Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium valódi közösségi teljesítmény volt. Olyan kutatói együttműködés jött létre, amely kézzelfogható technológiai eredményeket hozott, és hosszú távon is erős alapot teremt a hazai autonóm jármű- és robotikai fejlesztések számára." — Gáspár Péter, az ARNL szakmai vezetője, HUN-REN SZTAKI

ABZ Innovation – magyar drónok a világ meghódítására

A robotika nemcsak szárazföldi gépeket jelent. Az ABZ Innovation – a szentendrei székhelyű, 2021-ben alapított vállalat – bebizonyította, hogy a magyar mérnöki kreativitás légi téren is képes globális versenyzővé válni.

A cég professzionális, nehézterhelésű agrárdrónokat tervez és gyárt Magyarországon, a Széchenyi István Egyetemmel szoros együttműködésben. Ma már 28 országban van jelen disztribúciós hálózata, és az Egyesült Államok a legnagyobb piaca. Európában a polgári nehézdrónok szegmensében az ABZ a francia DroneVolt mellett az első-második helyen szerepel.

2026 elején bejelentették, hogy Szentendrén épülhet Európa egyik legnagyobb civil dróngyára: az 1060 négyzetméteres új üzemben akár évi 2000 drón is készülhet. A terjeszkedést egy 7 millió eurós befektetési kör támogatja, amelyben amerikai, német és magyar befektetők vesznek részt.

Allonic – robottest, ahogy még sosem csinálták

A magyar robotika legfrissebb és talán legizgalmasabb fejezete a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karáról (ITK) indult útjára.

Benedek Tasi, Dávid Pelyva és Dávid Holló 2021-ben alapította az Allonic-ot, és egy merőben új kérdést tett fel: mi van, ha nem az intelligencia, hanem a test a robotika valódi szűk keresztmetszete? Ma a legfejlettebb robotokat kézzel szerelik össze – száz és száz precíziós alkatrészből, drágán, lassan, skálázhatóság nélkül. Az Allonic ezt az egész paradigmát akarta felváltani.

Megoldásuk a 3D Tissue Braiding – egy innovatív gyártási eljárás, amely a kötélfonás elvét viszi át a robotikára. Az eljárás lényege: a robottestek „szövetét" – az ínnak, ízületeknek és lágy szöveteknek megfelelő elemeket – egyetlen, folyamatos automatizált folyamatban, egy endoszkeleton köré fonja. Ami ma kézi munkával órákat vagy napokat vesz igénybe, az Allonic rendszerével percek alatt megvalósítható.

„Amint ez az akadály eltűnik, egészen új robotosztályok válnak lehetővé." — Benedek Tasi, Allonic társalapító és vezérigazgató

2026 februárjában az Allonic bejelentette, hogy lezárta Magyarország valaha volt legnagyobb pre-seed befektetési körét: 7,2 millió dollárt vontak be a Visionaries Club vezette befektetésen keresztül, amelyhez az OpenAI, a Hugging Face, az ETH Zurich és a Northwestern University angyalbefektetői is csatlakoztak.

Az Allonic az első pilotprojektjét az elektronikai gyártásban teljesítette sikeresen, és erős érdeklődést tapasztal humanoid robotikával foglalkozó cégek, ipari automatizálási szereplők és „Big Tech" vállalatok részéről. A cég infrastruktúra-szintű platformcéggé kíván válni, ahol robotikával foglalkozó vállalatok megrendelhetik saját testreszabott robottesteiket.

SZTAKI humanoid labor – a következő szint

Az Allonic sikerével egy időben, 2025 végén a HUN-REN SZTAKI bejelentette, hogy új humanoid robotikai kutatócsoportot alapít. Ez nem véletlen egybeesés, hanem egy nagyobb stratégiai kép része: Magyarország egyszerre épít az akadémiai tudásbázisra és a startupökoszisztémára, hogy a humanoid robotika globális versenyének résztvevőjévé váljon.

Versenyek és közösség

Magyarországon virágzó robotikai verseny- és közösségi élet alakult ki:

• FIRST LEGO League – A legrégebbi STEAM alapú, és legnagyobb létszámú (800.000+ versenyzővel) világverseny 110+ országban diákoknak, mely hazánkban évente mintegy 1200 indulóval kerül megrendezésre a HelloWorld Egyesület szervezésében. Három kategóriában (FIRST LEGO League, FIRST Tech Challenge és STEM Racing), több korosztályban (4–18 év között) indulnak a különböző létszámú csapatok. Oktatási programokkal és nyári táborokkal, egyéb rendezvényekkel színesítik a hazai robotikai ökoszisztémát.
• RobonAUT – A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) több mint másfél évtizedes múltra visszatekintő, évenként megrendezett robotversenye. Résztvevői a BME VIK mesterképzéses hallgatói, akik egy féléven keresztül építik robotjaikat a végső megmérettetésre. A robotok kisméretű önvezető modellautók, amelyek feladata, hogy ügyességi és gyorsasági feladatokat teljesítenek külső irányítás és emberi beavatkozás nélkül.
• RoboCup Junior és MIRK (Magyar Ifjúsági Robot Kupa) – A világ egyik legnagyobb, a robotika és mesterséges intelligencia területén megvalósuló kutató és oktatási projektje. Célja az autonóm robotok fejlesztése. Magyarországon évente 10–12 csapat, négy ligában (OnStage, Soccer, Rescue Simulation és RMRC) versenyzik.
• Robotex – Nemzetközi robotika verseny, 5 kategóriában (1 és 3kg Lego Sumo, Lego Vonalkövetés, FolkRace, Drón Race), több korosztályban. 2015-ben elnyerte „Európa legnagyobb robotikai versenye" címet.
• World Robot Olympiad (WRO) – A világ egyik legnagyobb robotverseny-sorozata, mintegy 300 hazai diákcsapattal. Az Edutus Egyetem szervezete nem csak a magyarországi, hanem további 11 ország bevonásáért is felelős. 2019-ben hazánkban rendezték a világdöntőt. Több kategóriában (RoboMission, Future Innovators, RoboSports és Future Engineers), több korosztályban (8–19 év között) indulnak 2–3 fős csapatok az évente megújuló kihívások megoldásáért.
• Robotok Magyarul – A hazai robotikai közösség legnagyobb Facebook csoportja, több mint 2300 taggal.
• Magyar Robotikai Szövetség – A hazai robotikai ökoszisztéma összefogója.
• Yettel Prosuli – Közel 170 csapat az ország 59 településéről vett részt a ProSuli 2026-os versenyén. Három korosztályban a Lego Vonalkövetés kategóriában indultak a versenyző csapatok. A nyerteseknek egyben kvalifikációt is jelentett a Robotex világdöntőjére.

Összegzés – miért fontos mindez?

A fenti történet nem csupán büszkeségre ad okot. A lényeg mélyebb: Magyarország bizonyítja, hogy kis ország is képes globálisan meghatározó technológiai örökséget és jövőképet felépíteni a robotika területén.

A számok és nevek mögött egy közös szál húzódik: a matematika és a mérnöki tudás iránt érzett szenvedély, az a magyar hagyomány, amely – szorultságból vagy büszkeségből – mindig azt kereste, hogy hogyan lehet jobbat csinálni. A robotika ma ennek a hagyománynak az egyik legelevenebb frontja.

A Magyar Robotikai Szövetség azért dolgozik, hogy ez a front tovább táguljon – és hogy a következő fejezetet ismét magyarok írják.

A jelen és a jövő (2000–)

Kollaboratív robotok és kobotok

A 2000-es évektől megjelentek a kollaboratív robotok (kobotok), amelyeket az emberekkel való biztonságos együttműködésre terveztek:

• 2008 – A dán Universal Robots bemutatta az UR5-öt, az első kereskedelmi kobotot
• A kobotok forradalmasították a kis- és közepes vállalkozások automatizálását

Humanoid robotok

• 2000 – A Honda bemutatta az ASIMO-t, a világ legfejlettebb humanoid robotját
• 2013 – A Boston Dynamics Atlas robotja új szintre emelte a humanoid mozgást
• 2023– – Az Allonic, a Figure AI, a Tesla Optimus és mások versengenek az általános célú humanoid robotok piacán

Mesterséges intelligencia és robotika fúziója

A 2020-as években a robotika és az MI (mesterséges intelligencia) összefonódása felgyorsult:

• Fizikai MI (Physical AI) – Robotok, amelyek tanulnak a környezetükből és alkalmazkodnak
• VLA modellek (Vision-Language-Action) – Nyelvi utasításokból közvetlenül robotmozgásokat generáló rendszerek
• Világ-szimulációk – Virtuális környezetek, ahol robotokat tanítanak a valós alkalmazás előtt

A robotika története messze nem ér véget – sőt, talán most kezdődik az igazi forradalom.

Forrás: HUN-REN SZTAKI, Sifted, The Recursive, Forbes.hu, HWSW, SZTE, Telex, Világgazdaság, autonom.nemzetilabor.hu